28 éves vagyok, nincs túlsúlyom, ha nem is állandóan, de általában rendszeresen mozgok, figyelek az egészséges életmódra. Ugyan ülőmunkát végzek, de mindig figyeltem rá, hogy óránként átmozgassam a lábaimat, ha bedagadtak feltettem egy székre és úgy dolgoztam. Nincs visszerem és igazából semmi se indokolta, hogy a trombózisom legyen. Még csak nem is azok a tüneteim voltak amiket leírnak.
Nos először is lássuk mit írnak, mik a trombózis jelei:
Felületes vénás trombózis:
A felületes véna és az azt körülvevő bőr és bőralatti szövetek fájdalmas duzzanata érződik. Jelentős bőrpír látszik, az érintett szövetek a környezetüknél lényegesen melegebbek.
Az érintett felületes véna egész lefutása mentén érzékeny. A fájdalom a végtag, általában a láb, más részein is jelentkezhet. A gyulladt vénaszakasz megkeményedik (induráció), húrszerű tapintású, a bőr a környékén megsötétedhet.
Az orvosok elkülönítik a steril, hámsérülés és fertőzés nélküli tromboflebítiszt a szeptikustól, amikor a hám sérülésén keresztül fertőző ágensek súlyosbíthatják a helyzetet. Ilyenkor, krónikus esetben fekélyes sebek is keletkezhetnek.
Az érintett felületes véna egész lefutása mentén érzékeny. A fájdalom a végtag, általában a láb, más részein is jelentkezhet. A gyulladt vénaszakasz megkeményedik (induráció), húrszerű tapintású, a bőr a környékén megsötétedhet.
Az orvosok elkülönítik a steril, hámsérülés és fertőzés nélküli tromboflebítiszt a szeptikustól, amikor a hám sérülésén keresztül fertőző ágensek súlyosbíthatják a helyzetet. Ilyenkor, krónikus esetben fekélyes sebek is keletkezhetnek.
Mélyvénás trombózis:
Legjellegzetesebb tünete az alsó lábszár járásra fokozódó fájdalma. A láb duzzadt, kékesen elszíneződik. Az érintett alsó lábszár bőrfelülete a gyulladás miatt meleg, körfogata mérhetően megnő. A lábfej hátrafeszítésével a térdhajlatban a beteg erős fájdalmat jelez (Homan-tünet).
Késői tünet a bőr barnás elszíneződése a bokáknál, amit a kitágult vénákból kivándorolt vörösvértestek okoznak. Itt a bőr sérülékenyebb, könnyebben fekélyesedik.
A trombózis azonban minden tünet nélkül is bekövetkezhet, ez az ún. néma trombózis, és csak a későbbi évek során bekövetkező lábszárödéma, visszértágulat, a bokatáj kötőszövetes megkeményedése és rozsdabarna elszíneződése (= poszttrombotikus szindróma) jelzi a vérrögösödés korábbi lezajlását. A vérrög leszakadásával kialakulhat masszív tüdőembólia, mely hirtelen halált eredményez.
Szívrendellenesség társulása esetén a trombus bekerülhet a tüdőszövetet ellátó artériás hálózatba, és tüdő-infarktust okozhat, mely erős, szúró jellegű mellkasi fájdalommal, heves köhögéssel és vérköpéssel jár. A folyamatosan leszakadó kisebb trombusok krónikus tüdőembóliát is okozhatnak, mely sokszor csak jelentéktelen alsó légúti panaszokban nyilvánul meg. A kisebb trombusok a tüdőn, mint elsődleges szűrőn, át is hatolhatnak, ilyenkor agyembólia is lehet a következmény.
Ágynyugalom és alvadásgátló kezelés hatására a vérrög (trombus) növekedése megáll, és a szervezet vérrögoldó enzimjei jelentős részét fel is oldják. A trombus másik részét kötőszöveti sejtek járják és szövik át, aminek következtében a trombus - orvosi kifejezéssel - szervül.
Késői tünet a bőr barnás elszíneződése a bokáknál, amit a kitágult vénákból kivándorolt vörösvértestek okoznak. Itt a bőr sérülékenyebb, könnyebben fekélyesedik.
A trombózis azonban minden tünet nélkül is bekövetkezhet, ez az ún. néma trombózis, és csak a későbbi évek során bekövetkező lábszárödéma, visszértágulat, a bokatáj kötőszövetes megkeményedése és rozsdabarna elszíneződése (= poszttrombotikus szindróma) jelzi a vérrögösödés korábbi lezajlását. A vérrög leszakadásával kialakulhat masszív tüdőembólia, mely hirtelen halált eredményez.
Szívrendellenesség társulása esetén a trombus bekerülhet a tüdőszövetet ellátó artériás hálózatba, és tüdő-infarktust okozhat, mely erős, szúró jellegű mellkasi fájdalommal, heves köhögéssel és vérköpéssel jár. A folyamatosan leszakadó kisebb trombusok krónikus tüdőembóliát is okozhatnak, mely sokszor csak jelentéktelen alsó légúti panaszokban nyilvánul meg. A kisebb trombusok a tüdőn, mint elsődleges szűrőn, át is hatolhatnak, ilyenkor agyembólia is lehet a következmény.
Ágynyugalom és alvadásgátló kezelés hatására a vérrög (trombus) növekedése megáll, és a szervezet vérrögoldó enzimjei jelentős részét fel is oldják. A trombus másik részét kötőszöveti sejtek járják és szövik át, aminek következtében a trombus - orvosi kifejezéssel - szervül.
Ezekhez képest az én tüneteim:
A vádlim tényleg egy kicsit bedagadt, de mivel dolgoztam és ez sűrűn előfordul nem keltett bennem gyanút, hogy gond lenne. Egyik este éreztem, hogy egy picit fáj a vádlim, tényleg csak egy kicsit, ezért azt hittem meghúztam vagy ilyesmi, aztán ez a fájdalom egyre erősödött. Leginkább akkor éreztem amikor az ágyból kilépve ráálltam, majd jövés-menés közben egyre enyhült a fájdalom. Nem volt meleg, nem volt piros a lábam semmi más tünetem nem volt.
4 nap után már nagyon fájt felkelésnél ezért döntöttem, hogy kórházba megnézetem. Felhívtam a mentőket hogy ilyen panasszal hova menjek, ők azt mondták, hívjam ki az ügyeletet. Az ügyelet nem jött ki, azt mondták menjek a Merényi kórházba, mivel nem belgyógyászati a panaszom (az volt és ha kijönnek, rögtön bekerülhettem volna a tőlem 3 percre található Dél-Pesti kórházba, nem kellett volna 5 órát mentőre várnom a Merényiben).
A Merényi ügyeletén rögtön trombózis gyanúval kezeltek, majd az átszállításom után a Dél-Pestiben folytatták a vizsgálatokat. Szerencsére lelkiismeretes dokit kaptam, ugyanis a vérképem sem mutatta ki a trombózist, az orvos mégis felküldött ultrahangra, ami viszont már kimutatta, hogy felületes vénás trombózisom van.
Azonnal felvettek az osztályra. Az ünnepre való tekintettel szerdáig itthon pihenek és adom magam napi 2x a vérhigító injekciót. - Én mindig is rettegtem a tűktől, a szúrástól, nos az elsővel megszenvedtem a 3. már simán ment. Nézzük a dolgok pozitív oldalát a tűszúrástól már nem félek. :)
Hogy milyen lesz az életem trombózis után? Miket kell tennem? Hogyan tovább? Még nem tudom. A következő bejegyzés erről fog szólni.
Egy pár jó tanács tőlem:
Én sosem voltam nagy dokihoz járós és ez most akár az életembe is kerülhetett volna, szóval, ha fáj a lábad és nem csináltál semmi extrát előtte, akkor nézesd meg minél előbb! Inkább vesszen kárba az a pár óra míg megvizsgálnak meg várakozol, mint esetleg már a mentő vigyen!
Fontos a megelőzés, de mint látható nem minden, figyelj oda magadra, kérdezd meg a családodban milyen betegségek voltak gyakoriak és járj el szűrű vizsgálatokra!
Most élj! Annyit tervezgettem a jövőmet és nem sokon múlt hogy ne legyen! Használj ki minden pillanatot!!!
Vigyázzatok magatokra! Wiko
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése